A Szocialista Munkapárt hét vezetője /három alelnök és négy titkár/ bejelentette, hogy lemondanak tisztségükről és kilépnek a pártból, esetleg új pártot alakítanak, amely megpróbálja egyesíteni a különböző pártokba szétszórt szocialista erőket. Ilie Verdet pártelnök és Adrian Paunescu kijelentették, hogy ez Tudor Mohora akciója. A kilépettek kijelentették, hogy megunták a Verdet-Paunescu páros diktatórikus vezetési stílusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15., Magyar Nemzet, jan. 13./
1997. április 2.
Tudor Mohora, a Szocialista Párt elnöke ellenezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. A román állam anyagi befektetéseivel nem a szeparatista törekvéseket, hanem az egységes nemzetállam fejlődését kellene szolgálni, mondta. /Tiszta beszéd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. június 28.
A képviselőház vezetősége megtagadta Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő kérését, miszerint részben számolják el amerikai útjának költségeit: repülőjegye és napidíja egy részét. A honatya egy amerikai konferencián vett részt, ám a parlament vezetősége szerint előzetesen nem nyújtott be beadványt az ügyben. Tudor Mohora, a képviselőház háznagya elmondta, hogy az állandó bizottságnak semmi ellenvetése nem volt a kiszállás céljával kapcsolatban, ám úgy pontosított: annak érdekében, hogy egy képviselő "logisztikai támogatást" kaphasson, beadványt kell benyújtania. A képviselő által kért kiszállási költséget Mohora 700 dollárra becsülte. Kérésében Szilágyi Zsolt vázolta, hogy képviselői, valamint a German Marshall Fund volt ösztöndíjasának minőségében meghívták az Egyesült Államok és Európa kapcsolatainak prioritásai című nemzetközi konferenciára, amelyet Saint Paul városában, Minnesota államban rendeztek ez év május 2-4 között. Szilágyi indoklása szerint elutazása egybeesett a húsvéti ünnepekkel, és emiatt folyamodott csak most a képviselőház vezetőségéhez. /Megtagadták Szilágyi Zsolt képviselő amerikai útja költségeinek elszámolását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2003. október 28.
Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. november 4.
A képviselőház Állandó Bizottsága nov. 3-án elutasította a Szilágyi Zsolt parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) nyújtott be azzal az indoklással, hogy az RMDSZ-képviselő részt vett a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában. Tudor Mohora (SZDP), a Képviselőház főjegyzője közölte, az Állandó Bizottságban csak az NRP képviselői támogatták a kérést, az SZDP, az RMDSZ és az NLP ellene szavazott, a DP tartózkodott. "Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az SZNT megalakulási körülményeinek kivizsgálására felkért intézmények álláspontját", szögezte le Mohora. /Szilágyi Zsolt marad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2003. november 11.
Tiltakozásuk jeléül az ellenzéki képviselők nov. 10-én kivonultak a képviselőház állandó bizottságának az üléséről. A liberális, demokrata és nagy-romániás képviselők felháborodását az váltotta ki, hogy szociáldemokrata és RMDSZ-es kollégáik nem járultak hozzá, hogy a képviselőház megvitassa egy olyan bizottság létrehozását, amely az alkotmánymódosító népszavazáson jelzett törvénytelenségeket lett volna hivatott kivizsgálni. Tudor Mohora (SZDP), a képviselőház titkára szerint pártja a költségvetési vita után akar foglalkozni a kérdéssel, a liberálisoknak és demokratáknak a nagy-romániásokkal való szövetkezését pedig a javában tartó választási harc egyik műveletének minősítette. /Ellenzéki bojkott a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2003. november 20.
A képviselőház jogi bizottsága szerint összeegyeztethetetlen Kelemen Hunor képviselői tisztsége a marosvásárhelyi A Hétnél betöltött főszerkesztői funkciójával. Tudor Mohora (PSD , a házbizottság titkára) szerint a jövő hétre halasztják a döntést. Kelemen Hunor bízik benne, hogy jövő heti ülésen számára kedvezően döntés születik. /Papp Attila Zsolt: Összeférhetetlen" Kelemen Hunor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2004. március 2.
A képviselőházhoz benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet megvitatásának és végső szavazásának határideje április 15., közölte Tudor Mohora (SZDP), az alsóház állandó bizottságának titkára. A kormánynak márc. 16-ig kell ismertetnie álláspontját a tervezet költségvetési vonatkozásaival kapcsolatban, az alsóház törvényhozási bizottságának szintén eddig a határidőig kell jelentést készítenie az autonómiatervezetről. /Meg kell vitatni az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2008. március 19.
„Nagy István jegyző hivatalából való felfüggesztését javasoljuk mindaddig, amíg ügyében az illetékes kivizsgáló és bűnüldöző szervek végleges döntést hoznak” – olvasható abban a levélben, amelyet Tudor Mohora, a képviselőház korrupciót és hivatali visszaéléseket kivizsgáló bizottságának elnöke címzett Pap Józsefnek, Gyergyószentmiklós polgármesterének. A bizottság kivizsgáló csoportja a helyszínen tájékozódott a Becsek-Garda Dezső gyergyószentmiklósi parlamenti képviselő által jelzett erdő- és föld-visszaszolgáltatási visszásságok ügyében. Hivatalos jelentésük megállapította, hogy Nagy István törvényszegései bűnügyi jellegűek, mert „rendkívül gyanús körülmények között” vált 2001-ben egy 4445 négyzetméteres gyergyószentmiklósi beltelek, 2003-ban pedig egy 1153 négyzetméteres kültelek tulajdonosává. Nagy István a helyi földosztó bizottság megkerülésével visszaszolgáltatás címen tett szert e két parcellára úgy, hogy még csak visszaszolgáltatási kérvényt sem nyújtott be, és jogosultságát sem igazolta. E telekszerzést a Romfeld Mária Magdolna alprefektus alárendeltségében működő megyei visszaszolgáltató bizottság tette számára lehetővé. „A földosztó bizottságokba tiszta emberek kellenek. Olyanok, akik hivatásuknak érzik a lakosság szolgálatát” – hangoztatta Garda Dezső. Tinka Kálmán önkormányzati képviselő megalapozatlannak vélte a jelentés állításait. Közölte, beperelte Becsek-Garda Dezsőt. /Inog Nagy István széke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
